Morphometric demonstration of portal vein stenosis and hepatic arterial medial hypertrophy in patients with biliary atresia

2019 ◽  
Vol 35 (5) ◽  
pp. 529-537 ◽  
Author(s):  
Ryuta Masuya ◽  
Toshihiro Muraji ◽  
Haruo Ohtani ◽  
Motoi Mukai ◽  
Shun Onishi ◽  
...  
2020 ◽  
Vol 13 (12) ◽  
pp. e235986
Author(s):  
Alexander Tindale ◽  
James Jackson ◽  
Darina Kohoutova ◽  
Panagiotis Vlavianos

We introduce a case of a 73-year-old man who developed intractable chylous ascites due to portal vein compression as a result of peripancreatic inflammatory changes after acute biliary pancreatitis. After stenting the portal vein stenosis, the chylous ascites improved from requiring weekly paracentesis to requiring no drainage within 4 months of the procedure and at the 15-month follow-up. To our knowledge, it is the first case reported in the literature where portal vein stenting has successfully been used to treat pancreatitis-induced chylous ascites.


2009 ◽  
Vol 150 (26) ◽  
pp. 1231-1234 ◽  
Author(s):  
Attila Doros ◽  
Balázs Nemes ◽  
Imre Fehérvári ◽  
Dénes Görög ◽  
Zsuzsa Gerlei ◽  
...  

A májátültetés rutinszerűen, jó eredménnyel alkalmazott eljárás a végstádiumú májelégtelenség kezelésében. A transzplantáció után kialakuló éreredetű szövődmények közül a legritkább a májkapuér-szűkület. Ennek intervenciós radiológiai megoldását mutatjuk be három eset kapcsán. Célkitűzés: A portalis véna szűkületének sebészi kezelése kockázatos, különösen a korai poszttranszplantációs időszakban. Az intervenciós radiológiai beavatkozások általában kis megterheléssel, kevés szövődménnyel alkalmazhatók. Célunk bemutatni a percutan transhepaticus fémstentbehelyezés biztonságosságát, eredményességét. Módszer: Háromszázkilencvenhat májátültetés után összesen három esetben (0,07%) észleltük az anasztomózis korai beszűkülését. Ezekben az esetekben ultrahangvezérelt percutan transhepaticus venaportae-punkciót végeztünk vékony tűvel, majd koaxiális tágítókatétert alkalmazva stent behelyezésére alkalmas introducert vezettünk át a májszöveten. A szűk anasztomózisba nitinol (2 esetben), illetve acél (1 esetben) öntáguló fémstentet helyeztünk. Az introducer eltávolítása közben a parenchymás járatot egy alkalommal embolizációs spirállal, egyszer pedig sebészi szivacsrészecskékkel embolizáltuk. A harmadik esetben embolizáció nem történt. Eredmények: A kezelés mindhárom esetben sikeres volt. A beavatkozással kapcsolatban szövődményt nem észleltünk. Két esetben az indikációt jelentő hasi folyadék mennyiségének csökkenése, egy esetben a nyelőcső-varicositas visszafejlődése jelentette a klinikai kép javulását. Mindhárom esetben ultrahangos és komputeres rétegvizsgálat is igazolta a szűkületek sikeres kezelését. Két beteg a beavatkozás után 10, illetve 39 hónappal jól van. Egy beteget a beavatkozás után egy hónappal többszervi elégtelenség miatt elvesztettünk. Következtetés: A venaportae-anasztomózis szűkületeinek kezelésére a percutan transhepaticus kanülálás és öntáguló fémstent behelyezése biztonságosan és sikeresen alkalmazható.


Author(s):  
A. R. Monakhov ◽  
B. L. Mironkov ◽  
T. A. Dzhanbekov ◽  
K. O. Semash ◽  
Kh. M. Khizroev ◽  
...  

Introduction. Liver transplantation is a multi-component and complex type of operative treatment. Patients undergoing such a treatment sometimes are getting various complications. One of these complications is a portal hypertension associated with portal vein stenosis.Materials and methods. In 6 years after the left lateral section transplantation from living donor in a pediatric patient the signs of portal hypertension were observed. Stenosis of the portal vein was revealed. Due to this fact percutaneous transhepatic correction of portal vein stenosis was performed.Results. As a result of the correction of portal blood flow in the patient a positive trend was noted. According to the laboratory and instrumental methods of examination the graft had a normal function, portal blood flow was adequate. In order to control the stent patency Doppler ultrasound and MSCT of the abdominal cavity with intravenous bolus contrasting were performed. Due to these examinations the stent function was good, the rate of blood flow in the portal vein due to Doppler data has reached 80 cm/sec, and a decrease of the spleen size was noted.Conclusion. Diagnosis and timely detection of portal vein stenosis in patients after liver transplantation are very important for the preservation of graft function and for the prevention of portal hypertension. In order to do that, ultrasound Doppler fluorimetry examination needs to be performed to each patient after liver transplantation. In cases of violation of the blood flow in the portal vein CT angiography performance is needed. Percutaneous transhepatic stenting of portal vein is a minimally invasive and highly effective method of correction of portal hypertension. Antiplatelet therapy and platelet aggregation control are the prerequisites for successful stent function.


1995 ◽  
Vol 165 (1) ◽  
pp. 161-165 ◽  
Author(s):  
B Funaki ◽  
J D Rosenblum ◽  
J A Leef ◽  
C A Hackworth ◽  
G X Szymski ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 61 (3) ◽  
pp. 182-186
Author(s):  
Teruhisa Sakamoto ◽  
Yosuke Arai ◽  
Masaki Morimoto ◽  
Masataka Amisaki ◽  
Naruo Tokuyasu ◽  
...  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document