scholarly journals Impact of Anxiety, Social Support, and Taegyo Practice on Maternal-Fetal Attachment in Pregnant Women Having an Abortion

2019 ◽  
Vol 25 (2) ◽  
pp. 182
Author(s):  
BuKyung Kim ◽  
Mi-Hae Sung
Keyword(s):  
Social Support ◽  
Pregnant Women ◽  
Maternal Fetal Attachment ◽  
Fetal Attachment

scholarly journals Az anya–magzat kötődést felmérő MFAS-HU-20 skála pszichometriai jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata a Kohorsz ’18 kutatás várandós szakaszának mintáján

2021 ◽  
Vol 21 (4) ◽  
pp. 374-400
Author(s):  
Kopcsó Krisztina ◽  
Pohárnok Melinda ◽  
Polgár Petra Ibolya
Keyword(s):  
Social Support ◽  
Pregnant Women ◽  
Maternal Age ◽  
Maternal Education ◽  
Perceived Social Support ◽  
Psychosocial Variables ◽  
Maternal Fetal Attachment ◽  
Partnership Status ◽  
Fetal Attachment ◽  
Negative Interactions

Elméleti háttér: Az anya–magzat kötődés gyakran vizsgált, ugyanakkor bizonytalan tartalmú konstruktum. A korábbi kutatásokban egymásnak ellentmondó eredmények születtek a jelenség dimenzionalitásával és korrelátumaival kapcsolatban. Cél: A szerzők célja, hogy a magyarországi várandósok populációjára reprezentatív mintán vizsgálják meg az anya– magzat kötődés konstruktumát, és felmérjék annak bizonyos szociodemográfiai és pszichoszociális változókkal való együttjárását. Módszerek: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós szakaszának adatain történt, harmadik trimeszterben járó várandósok körében (n = 7115). Az adatok forrását a védőnők által szóban, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Az anya– magzat kötődés felmérése a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű, 20 tételes változatával történt. Eredmények: A Maternal–Fetal Attachment Scale-HU-20 kétfaktoros struktúrába szerveződött, egy 15- és egy 5-tételes alfaktorba. Az elfogadható belső konzisztenciájú faktorokat Hangolódás (Cronbach-α = 0,795) és Interakció (Cronbach-α = 0,606) alskáláknak neveztük el. Kétváltozós statisztikai elemzésekben az anya–magzat kötődés összpontszáma a vizsgált változók (kor, gesztációs hét, társas támogatottság, pozitív és negatív párkapcsolati interakciók, depresszió, általános és várandóssággal összefüggő szorongás, paritás, iskolai végzettség, partnerkapcsolati helyzet, jövedelem) mind-egyikével szignifikáns összefüggést mutatott, legszámottevőbb összefüggést a társas támogatottsággal (τb = 0,166; p < 0,001) és a pozitív párkapcsolati interakciókkal (τb = 0,202; p < 0,001). A két aldimenzió számos prediktor változóval eltérő mértékben és/vagy irányban függött össze. Többváltozós elemzésben a vizsgált változók hatása, a kor, a negatív párkapcsolati interakciók és a partnerkapcsolati helyzet kivételével szignifikánsnak bizonyult, továbbá az alacsonyabb iskolai végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoporthoz való tartozás inkább a kötődés interaktív aspektusaival, míg a magasabb végzettség a kötődés hangolódó aspektusaival járt együtt. Következtetések: Az anya–magzat kötődés reprezentatív mintán való vizsgálata hozzájárulhat az anya–magzat kötődést befolyásoló demográfiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatásainak megismeréséhez és az eltérő társadalmi hátterű nők várandósság-élményének jobb megértéséhez.Introduction: Maternal–fetal attachment is a widely studied concept with debated latent content. Previous research found controversial results considering its dimensionality and associations. Aim: Investigation of the construct of maternal–fetal attachment, and its associations with certain sociodemographic and psychosocial variables in a representative sample of Hungarian pregnant women. Method: The analysis was conducted among pregnant women in the third trimester (n = 7115), from Cohort ’18 Growing up in Hungary. Questionnaire data were collected from participants by health visitors. Maternal–fetal attachment was assessed using the 20-item version of the Hungarian Maternal–Fetal Attachment Scale. Results: A two-factor solution emerged, consisting of the dimensions „attunement” (15 items, Cronbach’s α = 0.795) and „interaction” (5 items, Cronbach’s α = 0.606) with acceptable internal consistencies. Bivariate analyses showed significant associations between the total score of maternal–fetal attachment and maternal age, education, parity, partnership status, income, gestational age, perceived social support, positive and negative interactions with the partner, depression, general and pregnancy related anxiety. Highest correlations were found with perceived social support (τb = 0.166, p < 0.001) and positive interactions with the partner (τb = 0.202, p < 0.001). The two subscales were associated with the variables with varied magnitude and/or direction. In the multivariate analyses, all the variables had significant effect on maternal–fetal attachment except maternal age, negative interactions with the partner and partnership status. Lower maternal education and income were more strongly associated to “interaction”, while higher maternal education was more strongly associated to “attunement”. Conclusions: The study of maternal–fetal attachment in representative samples helps us understand the interaction between relevant sociodemographic and psychosocial variables and provides insight into the varied experience of maternal–fetal relation of women from different social background.

scholarly journals Maternal-fetal attachment and perceived parental bonds of pregnant women

2021 ◽  
Vol 154 ◽  
pp. 105310
Author(s):  
Kathreim Macedo da Rosa ◽  
Carolina Coelho Scholl ◽  
Lidiane Aguiar Ferreira ◽  
Jéssica Puchalski Trettim ◽  
Gabriela Kurz da Cunha ◽  
...  
Keyword(s):  
Pregnant Women ◽  
Maternal Fetal Attachment ◽  
Parental Bonds ◽  
Fetal Attachment

scholarly journals PERSEPSI DUKUNGAN KELUARGA TERHADAP KELEKATAN IBU DAN JANIN

2020 ◽  
Vol 4 (3) ◽  
pp. 154
Author(s):  
Nida Tsaura Sjariati ◽  
Linda Primana
Keyword(s):  
Social Support ◽  
Family Support ◽  
Perceived Social Support ◽  
Maternal Fetal Attachment ◽  
Fetal Attachment

Penelitian ini merupakan penelitian kuantitatif non-eksperimental dengan metode korelasional. Fenomena Angka Kematian Ibu (AKI) yang tinggi di Indonesia, khususnya di Purwakarta, menjadi dasar dilakukannya penelitian dimana adanya kelekatan ibu dan janin merupakan salah satu variabel yang dapat mencegah angka kematian ibu hamil. Penelitian ini ingin mengetahui apakah terdapat hubungan antara persepsi dukungan keluarga (perceived family support) terhadap kelekatan ibu dan janin. Penelitian ini dilakukan di Kabupaten Purwakarta dengan mengadaptasi alat ukur Maternal Fetal Attachment dan Perceived Social Support from Family yang kemudian diberikan pada 120 responden. Teknik analisis yang digunakan pada penelitian ini adalah teknik regresi linear dengan program SPSS versi 16.0. Hasil penelitian menunjukkan bahwa terdapat terdapat korelasi yang signifikan pada persepsi dukungan keluarga terhadap kelekatan ibu dan janin (p<0,01) dengan kontribusi sebesar 9 persen. Selain itu, terdapat pula temuan tambahan dari analisis statistik lintas tabulasi data demografi responden terhadap kelekatan ibu dan janin yaitu terdapat pengaruh tingkat pendidikan terhadap kelekatan ibu dan janin. Maka dari itu, penelitian ini menyimpulkan bahwa persepsi dukungan keluarga berpengaruh secara signifikan terhadap kelekatan ibu dan janin, serta pengaruh variabel pendidikan terhadap kelekatan ibu-jann perlu dikaji lebih lanjut. 

Antenatal mind-mindedness and its relationship to maternal-fetal attachment in pregnant women

2022 ◽  
pp. 1-23
Author(s):  
Josephine McNamara ◽  
Annaleise S. Mitchell ◽  
Sophie Russell ◽  
Michelle L. Townsend ◽  
Jane S. Herbert
Keyword(s):  
Pregnant Women ◽  
Maternal Fetal Attachment ◽  
Fetal Attachment
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document