Chemotherapy for Oral Malignant Disease

1979 ◽  
Vol 12 (1) ◽  
pp. 187-194 ◽  
Author(s):  
Elliott Perlin
Keyword(s):  
1981 ◽  
Vol 26 (2) ◽  
pp. 133-134
Author(s):  
E. James Anthony

1981 ◽  
Vol 46 (04) ◽  
pp. 706-709 ◽  
Author(s):  
Yasuhiro Yoda ◽  
Tsukasa Abe

SummaryFPA level, fibrinogen turnover rate, and fibrinolytic activity were studied on 18 patients with malignant disease. It was found that the FPA levels were significantly elevated and were correlated with fibrinogen turnover rate (r=0.74, p<0.001) and FDP (r = 0.58, p<0.02). Estimated FPA turnover rate was also correlated with fibrinogen turnover rate (r = 0.70, p<0.001). These results suggest that fibrinogen catabolism in patients with malignant disease is related with thrombin proteolysis. However, ratios of 1/2 FPA turnover rate to fibrinogen turnover rate suggest that intravascular thrombin proteolysis is not the major determinant of fibrinogen catabolism. It is suspected that extravascular thrombin proteolysis is responsible for the elevation of plasma FPA level which is correlated with acceleration of fibrinogen catabolism.


2007 ◽  
Vol 148 (36) ◽  
pp. 1691-1697 ◽  
Author(s):  
Géza Bozóky ◽  
Éva Ruby ◽  
Ilona Góhér ◽  
Andrea Mohos ◽  
Csilla Bálint ◽  
...  

A szolid malignus kórképekben laboratóriumi módszerekkel igazolható fokozott trombózishajlam a daganatsejtek haemostasisrendszerre gyakorolt aktiváló hatása következtében alakul ki. Az aktiváló hatás a daganatsejtek és a koagulációs rendszer különböző alkotóelemei (véralvadási faktorok, thrombocyták, endothel, fibrinolitikus rendszer) közötti interakció révén alakul ki, s ez vezet a protrombotikus állapottól a haemostasisrendszer klinikailag megnyilvánuló zavaraihoz. Célkitűzés: Retrospektív analízis során a szerzők arra kerestek választ, hogy nagy esetszámú szolid malignus daganatos betegben milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenességek fordulnak elő. Módszer: Az 1996 és 2004 közötti időszakban 1381 betegben hisztológiai és/vagy citológiai vizsgálat révén kórisméztek szolid malignus megbetegedést. A betegek többsége primer bronchopulmonalis kiindulású karcinómában szenvedett ( n = 1140). A többi esetben emlő-, colorectalis, vese-, húgyhólyag-, pajzsmirigy- és pancreaslokalizációjú volt a malignus folyamat, mesotheliomát hat betegben kórisméztek. A stádiummegállapító vizsgálatok alapján a betegek nagyobb hányada előrehaladott klinikai stádiumú volt. A daganatos betegekben azt vizsgálták, hogy milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenesség fordul elő, különös tekintettel a vénás thromboemboliák előfordulására. Külön is figyelmet fordítottak a meglevő nem malignus társbetegség szerepére a haemostaticus rendellenességek kialakulása szempontjából. Eredmények: Az 1381 rosszindulatú daganatos betegben 397 esetben (28,7%) észleltek klinikailag megnyilvánuló haemostaticus rendellenességet. Leggyakoribbnak a mélyvénás trombózis és akut pulmonalis embólia bizonyult ( n = 305, 22%). Egyéb jellegű haemostasiszavar (migráló felületes thrombophlebitis, szeptikus trombózis, akut diffúz intravascularis coagulatio, microangiopathiás haemoliticus anaemia) 71 betegben fordult elő, amely 6,7%-nak felel meg. A haemostaticus eltéréssel járó malignus kóresetek 40%-ában nem malignus társbetegséget észleltek, különböző cardialis megbetegedések, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség dominanciájával. A fokozott trombóziskészséget kiváltó szisztémás okok mellett közel 10%-os gyakoriságban a jelentős nagyságú lokoregionális tumorvolumen is hozzájárult a vénás keringési zavar kialakulásához. Következtetések: Szolid malignus betegekben a daganatsejtek és a koagulációs szisztéma egyes alkotóelemei közötti interakció fokozott trombózishajlam kialakulásához vezet, melynek következtében különböző klinikai megjelenésű haemostasis-rendellenességek jelentkezhetnek. Ezen haemostasiszavarok közül a klinikai gyakorlatban leggyakrabban a vénás thromboemboliák fordulnak elő. Idiopátiás vénás trombózisok eseteiben célzott vizsgálatok elvégzése indokolt az aszimptomatikus (okkult) malignus betegség igazolása, illetőleg kizárása céljából.


2016 ◽  
Vol 4 (1) ◽  
pp. 9 ◽  
Author(s):  
Aneta Tomescu ◽  
Rodica Sîrbu ◽  
Stelian Paris ◽  
Emin Cadar ◽  
Cristina Luiza Erimia ◽  
...  

Our study is a rewiew of Methotrexate therapy in obstetrica? diseases such us: hydatidiform mole, and medical abortion. In the medical world, methotrexate is a citostatic drug used in neoplastic diseases. The clinical pharmacology data regarding methotrexate is presented, alongside route of administration and therapeutic effects in malignant disease, hydatiform mole, and medical abortion. The use of methotrexate in medical abortion and ectopic pregnancy is a great accomplishment, as it replaces a surgical intervention marred by characteristic side effects, with similar results.


2016 ◽  
Vol 2 (1) ◽  
pp. 9 ◽  
Author(s):  
Aneta Tomescu ◽  
Rodica Sîrbu ◽  
Stelian Paris ◽  
Emin Cadar ◽  
Cristina Luiza Erimia ◽  
...  

Our study is a rewiew of Methotrexate therapy in obstetrica? diseases such us: hydatidiform mole, and medical abortion. In the medical world, methotrexate is a citostatic drug used in neoplastic diseases. The clinical pharmacology data regarding methotrexate is presented, alongside route of administration and therapeutic effects in malignant disease, hydatiform mole, and medical abortion. The use of methotrexate in medical abortion and ectopic pregnancy is a great accomplishment, as it replaces a surgical intervention marred by characteristic side effects, with similar results.


2006 ◽  
Vol 53 (1) ◽  
pp. 73-75
Author(s):  
N. Miletic ◽  
D. Stojiljkovic ◽  
M. Inic ◽  
M. Prekajski ◽  
A. Celebic ◽  
...  

Great importance in detecting cancer in the phase of in situ lays in the fact that the epithelial layer is deprived of blood and lymph vessels, so metastases may develop only when basal membrane has been broken. This paper includes 46 operated women in whom it preoperatively had been verified suspect non-palpable lesion. The preoperative diagnostics included use of high- resolution mammography, aimed mammography, palpatory examination, as well as fine-needle aspiration (FNA), biopsy and cytologic analysis of the sample. The methodology of this work implies the use of stereotaxic marking, specimen mammography and ex-tempore pathohistology analysis. Out of 46 investigated patients in clinical stage T0N0M0, in whom there were no signs of malignant disease, and according to suspect lesion of initial screening mammography, malignant lesions of breast tissue were diagnosed in 19 patients (41%) intraoperatively. Three of these lesions (15,8%) were histopathologically verified as in situ. Comparing our results with data of the Institute of oncology and radiology of Serbia hospital registry (IORS) for the year 2001, from 1173 patients registered with malignant lesions, only 16 ones (1,4%) had in situ cancer, operated on the basis of the suspect mammography of clinical stage T0N0M0. Statistically significant difference was found related to the number of detected cancers in this early phase of the breast malignant disease. This limits surgical intervention to tumorectomy, with preservation of the remaining breast tissue, what brings to healing, justifying in that way, screening examinations and routine application of the most contemporary diagnostic procedures.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document