Összefoglaló. Bár a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar kezelése
során alkalmazott metilfenidát-monoterápiával összefüggésben jelentkező
gynaecomastiáról bizonyos nemkívánatos hatások adatbázisai beszámolnak, a
szakirodalom áttekintése alapján ez idáig mindössze 5 esettanulmányt publikáltak
a témában. Tanulmányunkban egy autizmusspektrum-zavarral és figyelemhiányos
hiperaktivitási zavarral egyaránt diagnosztizált gyermek esetét mutatjuk be,
akinél 6 hónapon át tartó, folyamatos metilfenidát-monoterápiájával
összefüggésben kétoldali gynaecomastia kialakulását tapasztaltuk. A kezelés
azonnali leállítása mellett 10 napos klomifénkezelés történt. A
metilfenidát-terápia azonnali leállítását követően 14 nappal a gynaecomastia
mindkét oldalon visszahúzódott. 3 hónapos, gyermekpszichiátriai szempontból
gyógyszermentes időszakot követően a metilfenidát-terápia újraindítása történt,
de 1 hónap elteltével a nem kívánt mellékhatás ismét jelentkezett. A
metilfenidát-terápia és a gynaecomastia kialakulása közötti kapcsolat számos
mechanizmussal kapcsolatban kérdéseket vet fel. Gyermekpszichiátriai szempontból
érdekes kérdés, hogy releváns lehet-e a gyógyszeres terápia következményeként
kialakuló nemkívánatos mellékhatás megjelenésében az autizmusspektrum-zavar és a
figyelemhiányos hiperaktivitási zavar komorbid fennállása. A jelenség hátterében
felmerül továbbá a neuroendokrin-immunológiai rendszer szabályozásának esetleges
megváltozása. Esettanulmányunk felhívja a gyakorló orvoskollégák figyelmét a
metilfenidát-terápia alkalmazása mellett potenciálisan kialakuló gynaecomastia
monitorozására. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1703–1708.
Summary. Although gynecomastia associated with methylphenidate
monotherapy in the treatment of attention deficit hyperactivity disorder has
already been reported in some adverse event databases, based on a review of the
literature it appears that only five case reports have been published. In our
study, we present the case of a child diagnosed with both autism spectrum
disorder and attention deficit/hyperactivity disorder, who developed bilateral
gynecomastia in association with continuous methylphenidate monotherapy for 6
months. With immediate cessation of methylphenidate therapy, clomiphene
treatment was given for 10 days. A total of 14 days after cessation of
methylphenidate treatment gynecomastia receded on both sides. After a
methylphenidate drug-free period of 3 months, methylphenidate therapy was
restarted, but 1 month later the side effect reappeared. The relationship
between methylphenidate and the development of gynecomastia raises questions
about a number of mechanisms. From a child psychiatrist point of view, it is an
interesting question whether the presence of comorbid autism spectrum disorder
and attention deficit/hyperactivity disorder may be relevant in the onset of
adverse events by medication. The phenomenon may also be caused by altered
regulation of the neuroendocrine-immune system. Our case report draws the
attention of practicing physicians to monitoring of potential gynecomastia
during methylphenidate therapy. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1703–1708.
The relationship between autism spectrum disorder and attention-deficit hyperactivity disorder: A critical review of the effects of DSM 5 criteria and the implications for treatment