Celiac artery compression syndrome – stepchild of abdominal angina?

A krónikus, étkezéssel összefüggést nem mutató epigastrialis fájdalmak hátterében az esetek néhány százalékában a truncus coeliacus külső kompressziója áll. Esetismertetés: A szerzők egy 58 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél a hasi szervek ischaemiája, a felhasi fájdalom hátterében a preoperatív kivizsgálás a truncus coeliacuson rövid szakaszú stenosist okozó, a rekeszizom-hiátus aorticusát övező inas-izmos ívet igazolt. Előkészítést követően műtétet végeztünk, a trifurcatio eredésétől számított 8–10 mm-re levő heges, gyűrűszerű leszorítást felhasítottuk, a ganglion coeliacum egy részét eltávolítottuk. A beteg a posztoperatív 6. napon gyógyultan, panaszmentesen otthonába távozott. Megbeszélés: A klasszikus értelemben vett angina abdominalis a hasi szervek relatív ischaemiájának következménye. Ennek oka legtöbbször az érintett ér betegsége. Az artéria külső kompressziója csupán az esetek pár százalékát jelenti. A truncus coeliacus esetében ezt betegünknél a rekeszizom-hiátus aorticusát övező inas megerősödés okozta. A kivizsgálás során az erre utaló első jel az ér felett hallható „surranás” volt, a poststenoticus turbulens áramlás miatt. Az erre alapozott részletes radiológiai vizsgálatok igazolták a tényleges kórokot. Ennek ismeretében a felszabadító műtét teljes tünet- és panaszmentességet eredményezett. Következtetés: Bizonytalan hasi panaszok esetén gondolnunk kell az arteria coeliaca stenosisának lehetőségére is. Esetismertetésünkkel kívánjuk felhívni a figyelmet a hasi auscultatio jelentőségére, amely elengedhetetlen része a gasztroenterológiai vizsgálatoknak. A diagnózis felállításában a Doppler-duplexvizsgálat mellett komoly segítséget jelentettek az érfestési eljárások. A műtét lényegét képező érfelszabadítást célszerű mielőbb elvégezni, még mielőtt a tartós külső kompresszió degeneratív érfalelváltozást okoz.