Összefoglaló.
Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos,
megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsősorban az
alacsony és közepes jövedelmű országokban élőknél jelentkezik.
Célkitűzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a
méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét
Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és
módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
(NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az
in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53)
méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes
szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat,
a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat
betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási
ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276
milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok
kezelésére. A betegek és a finanszírozás döntő többsége a méhnyak rosszindulatú
daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok
részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az
aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az
összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az
aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos.
Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó
költségeleme az aktívfekvőbeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett
méhnyakszűrés korszerűsítéseként az új szűrési stratégiát megfelelő
finanszírozási támogatással célszerű bevezetni, a szűrővizsgálatoknak, a
hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a
teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1):
22–29.
Summary.
Introduction: Cervical cancer is a particularly important,
unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily
in those living in low- and middle-income countries. Objective:
Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health
insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. Data and
methods: Our analysis was made according to the financial database
of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the
year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by
NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and
the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient
numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore
annual health insurance costs calculated for disease and age groups.
Results: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7
million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer.
The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer
(97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9%
of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per
100 000 population based on acute inpatient care data.
Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver.
In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is
appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial
support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing,
and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1):
22–29.