Összefoglaló.
Bevezetés: A tudás mint potenciálisan módosítható faktor a
megfelelő döntéshozatal előfeltétele. Célkitűzés: Kutatásunk
során a krónikus vesebetegek körében vizsgáltuk az egyes vesepótló kezelési
módokkal kapcsolatos ismereteket, elemeztük a tudást befolyásoló tényezőket,
annak érdekében, hogy feltérképezzük a betegismeretek e területen megfigyelhető
hiányosságait. Egyúttal tájékoztatást és ismeretterjesztést adtunk a
vesetranszplantációval kapcsolatosan. Módszer: A betegek
ismereteit befolyásoló tényezőket tíz magyarázó változóra korrigált többváltozós
lineáris regresszióval értékeltük, melynél a függő változó a tudáspontszám volt.
Követéses vizsgálatunk első adatfelvétele során az Eurotransplant-várólistán
szereplő, vesetranszplantáció irányában kivizsgálás alatt álló, valamint a
veseátültetést elutasító, 18 és 75 év közötti betegeket kerestük fel. Az első
körös (alaptudásszintet rögzítő) adatfelvétel összesen 254, az ismeretátadás
utáni második pedig 115 vesebeteg bevonásával valósult meg.
Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a
felsőfokú (β = 1,502, p<0,001) és a középfokú (β = 2,346, p<0,001) iskolai
végzettséggel rendelkező betegek egyaránt magasabb tudáspontszámot értek el az
alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkhöz képest. A korábban
veseátültetésen már átesett betegek 2 ponttal magasabb pontszámot értek el a
veseátültetésben még nem részesültekhez viszonyítva (β = 2,024, p<0,001).
Szignifikánsan magasabb pontszámot értek el azok a betegek is, akik megfelelő
egészségműveltségi szinttel rendelkeztek (β = 1,344, p<0,001). Eredményeink
bizonyítják programunk hatékonyságát, mert a részt vevő vesebetegek
szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a tudásszintfelmérő teszten, több
hónappal a betegedukációt követően is (p<0,001).
Következtetés: Az általunk azonosított hiányosságok
segíthetnek az egészségügyi szakemberek számára abban, hogy melyek azok a
területek, amelyekre a betegoktatási és önmegvalósító programok során hangsúlyt
kell fektetni a beteg-együttműködés és az eredmények javítása érdekében. Orv
Hetil. 2021; 162(26): 1012–1021.
Summary.
Introduction: Knowledge as a potentially modifiable factor is a
prerequisite for appropriate decision making. Objective: In our
study, we examined the knowledge level related to renal replacement therapies
and its influencing factors among chronic kidney disease patients, in order to
identify the patients’ knowledge gaps. At the same time, we provided
information, education on kidney transplantation. Method:
Factors influencing the patients’ knowledge were evaluated using a multivariate
linear regression adjusted for ten factors, where the dependent variable was the
knowledge score. During the first data collection of our follow-up study, we
contacted patients on the Eurotransplant waiting list, patients undergoing
medical evaluation, and patients who refuse a kidney transplant, between 18 and
75 years old. A total of 254 patients were involved in the first round of data
collection (recording the basic level of knowledge), and 115 in the second one
(after the education). Results: Our results show that patients
with both tertiary (β = 1.502, p<0.001) and secondary (β = 2.346, p<0.001)
educational attainment achieved higher knowledge scores. Patients with previous
kidney transplantation scored 2 points higher than those without (β = 2.024,
p<0.001). Moreover, patients with adequate health literacy level achieved
significantly higher knowledge scores (β = 1.344, p<0.001). Our results prove
the effectiveness of our program since the participants achieved significantly
higher scores on the knowledge test, even several months after the education
(p<0.001). Conclusion: The gaps we have identified can help
the healthcare professionals which areas need to be focused in patient education
and self-management programs in order to improve patient collaboration and
outcomes. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1012–1021.