Innováció és képességhármas : Iparpolitika és egyetemi-vállalati együttműködés

Jelen összefoglaló elméleti alapját a képességhármas adja: az elmélet szerint a gyors növekedéshez három terület összehangolt szervezeti változása szükséges: „az üzleti modell a termelési képességek és a készségformálás. A három terület nem alkotórésze a növekedésnek, sem külön-külön, sem együttesen, hanem egyetlen fejlesztési folyamat egymástól függő alrészei.” (BEST 2019) „Olyan szakpolitikák, amelyek egymástól elkülönülten, önállóan célozzák a termelési képesség, a vállalatok növekedésének és készségformálásának előmozdítását, nem lesznek sikeresek” (BEST 2019)

A magánkiadások hatása a hazai egészségügyi diagnosztikai szolgáltatók pénzügyi helyzetére : The Impact of Private Healthcare Spending on the Hungarian Medical Diagnostic Companies

A magánfinanszírozás modellje a kilencvenes évek kezdete óta része a hazai egészségügynek. A 2000-es évektől azonban komolyan előtérbe kerültek ezek a csatornák, különösen a képalkotó diagnosztika és laborszolgáltatások területén, ami az itt szolgáltató vállalkozások közelebbi vizsgálatát teszi szükségessé. Elsőként az Ohlson-féle O csődkockázati mutatók által adott jelzéseket vizsgáljuk meg egy öt vállalkozásból álló mintán 2006 és 2017 között. Ezt követően az Ohlson-féle O csődkockázati mutató változásának magyarázhatóságát vizsgáljuk az egészségügyi finanszírozási környezet, a tőkepiaci helyzet és a technológiai környezetet lefedő modellek keretében, panelregressziós eljárásokkal. Megállapítható, hogy az egészségügyi finanszírozás GDP-arányos változása, illetve a kórházi ágyszám változásai gyakorolták a legkomolyabb hatást a mintában szereplő vállalatok pénzügyi helyzetének alakulására. The Hungarian healthcare services are partially financed on private basis since the 1990s. This channel gained increasing popularity in the 2000s especially on the fields of medical imaging and labour diagnostics – what motivates a deeper corporate analysis on annual report data between 2006 and 2017. Financial conditions were studied with the assumption of the Ohlson O bankruptcy ratio, and their changes were monitored trough three different panel regression models: one focused on general and public healthcare spending and hospital capacities, while the second contained the financial market-related variables as the third referred on the technological environment. The changes of healthcare funding to GDP ratios and hospital bed numbers surpassed all other variables on the financial conditions of the sample companies.

A fejlődés-tanulmányoktól a fejlesztéstanulmányokig : Interjú Miszlivetz Ferenc egyetemi tanárral, az MTA doktorával

A Köz-Gazdaság interjút készített Miszlivetz Ferenccel a fejlődésgazdaságtan és a fejlesztéspolitika aktualitásáról és lehetséges kutatási irányairól. A közgazdaságtudományban ma fontos eszmecsere zajlik a fejlődés előmozdításának lehetőségeiről, eszközeiről, a fejlesztéspolitikáról, ennek sikerességéről. Szintén vita tárgya a fejlődés és a növekedés viszonya, és ennek alárendelten a növekedés mérésének problémája. Ebbe a közös gondolkodásba kapcsolódik be a Köz- Gazdaság is ezzel az interjúval.

Földrajzi Árujelzők Magyarországon – Mi várható a magyar cseresznye ágazatban? : Geographical Indications in Hungary –what can be expected in the Hungarian cherry industry?

Az Európai Unió eredetvédelmi szabályozása lehetővé teszi egyes mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítási hely szerinti megkülönböztetését, ha azok minősége nagymértékben az adott helyszínhez kötődik. Európában számos ilyen élelmiszer elnevezése élvez nemzetközi védelmet, Magyarországról jelenleg mindösszesen tizennégy. Azonban számuk a közeljövőben várhatóan jelentősen emelkedni fog, köztük két cseresznyével. A nagykörűi és szomolyai cseresznyetermelők helyzetét és az eredetvédelmi rendszerhez való csatlakozásuk várható hatásait vizsgálva megállapítható, hogy a földrajzi árujelzők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyümölcsöt nagyobb mennyiségben, magasabb áron lehessen értékesíteni, s a folyamat során létrejövő hasznok elsősorban az előállítás helyszínén realizálódjanak. Mindezek eléréséhez ugyanakkor az eredetvédelemben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, továbbá széleskörű összefogás és egységes fellépés szükséges a földrajzi árujelzők érintettjei részéről. The geographical indication system of the European Union allows to differentiate agricultural and food products based on their origin, in case their quality is highly linked to the place of production. In Europe many such products with protected denominations benefit from the international production, from Hungary currently only fourteen products are protected, however their number is about to significantly rise in the near future, including two cherry producing sites. Based on the status and the expectations of the cherry producers in Nagykörű and Szomolya it is visible that geographical indications can contribute to sell these fruits in higher quantity for a higher price while the main beneficiaries would be local actors. However, in order to meet these expectations, all the potential advantages embedded in geographical indications have to be taken, and a wide cooperation and coordinated actions on behalf of the stakeholders is required.

Interjú Prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával

2021. szeptember 15-én a Köz-Gazdaság interjút készített Prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával a technológiai fejlődés lehetőségeiről és szükségszerűségéről, illetve ezzel kapcsolatban az egyetemek feladatairól.

A narratív közgazdaságtan szerepe : Recenzió Robert J. Shiller Narratív közgazdaságtan (2020,Budapest, HVG Kiadó Zrt.) könyvéről

Ahhoz, hogy jobban megérthessük a koronavírus miatti változásokat és a következő időszak gazdasági jövőképét, szükségképpen foglalkoznunk kell a közgazdaságtan egy újabb tudományágával, a narratív közgazdaságtannal. Herbert Simon korlátozott racionalitásról szóló gondolataitól kezdve Akerlof és Shiller munkásságáig sokan foglalkoztak azzal a problémával, hogy a mindig racionálisan viselkedő és optimalizáló emberkép, a homo oeconomicus egy hibás és nem teljes képest fest a társadalomban viselkedő gazdasági szereplőkről. A gazdasági szereplőket pszichológiai és érzelmi hatások érik és az érzelmi kötelékek miatt a racionalitás fogalmi keretrendszere is változik. Ebből fakadóan fontos megismernünk azokat a narratív mozgatórugókat, amelyek a racionális döntéseket formálják, hiszen a racionalitást nem felülírjuk, hanem kiegészítjük a jövőkép teljessége érdekében. Az ezzel kapcsolatos ismereteket pedig Robert J. Shiller Narratív közgazdaságtan című munkája mutatja be a legteljesebben számunkra. Ebben az összefoglalóban a narratívák működéséről és a könyvben található első öt örökzöld narratíváról fogok írni. Remélem, hogy így többen is kedvet kapnak ahhoz, hogy kezükbe vegyék ezt a könyvet és mélyebben kutassanak gazdaságunk mindennapi narratívái után.

A globalizáció jövője a koronavírus-válság árnyékában : Harold James: „Globalization’s Coming Golden Age –Why Crisis Ends in Connection”. Foreign Affairs, 100(3), 20212

Harold James a Foreign Affairs folyóiratban publikált dolgozatában amellett érvel, hogy bár a koronavírus-válság a laikus szemlélő számára a globalizációt ért végzetes csapásnak tűnhet, valójában egy fellendülési szakasz várható. Ehhez történelmi párhuzamokat von az 1840-es, illetve 1970-es évek válságaival. Mindezek alapján igazoltnak látja azt a tézist, miszerint a mély krízisek végeredményben a globalizáció erősödéséhez vezetnek. In his publication in Foreign Affairs, Harold James uses historical parallels from the 1840s and 1970s to demonstrate that even though the effects of the coronavirus crisis on globalization seems to be deeply destructive, it will roar back very soon. He argues that globalization follows a cyclical pattern in which increasing integration is followed by backlashes and crises, and history shows that crises often produce more globalization.

The Economic Literacy Among the Chinese High School Students (part 1)

In today's society, mankind is at a turning point in the context of the fourth industrial revolution and changes in new technologies and production models, which is raising a higher requirement for future labour. In this article, we look at the economic facets of basic education in China, since the mindset of young people is vital to developing a prosperous and better future civilization for mankind. The main topic of our paper is to analyze the economic literary level of the average high school students to assume how they can react and make a contribution to the coming fourth industrial revolution and the future civilization. The research relies on the materials of Chinese high school students’ actual textbooks related to the Fourth Industrial Revolution and Economics, and the book The Future of Humanity: Global Civilization and China's Rejuvenation by Professor Jin Zhouying. During the process of research, we found that, on the one hand, basic economics knowledge during the middle school period is helpful to students' daily life. On the other hand, some of the economics knowledge learned by middle school students cannot catch up with the trends and the texts are scattered in different subject textbooks. Therefore, due to innovative knowledge of youth, the relevant high school economics textbooks should be more keeping up with the times and provide more systematic and professional economic knowledge.

Elitegyetemek, elitegyetemek mindenhol!avagy mi az Egyesült Államok felsőoktatásának titka? : W. Bentley MacLeod -Miguel Urquiola: Why Does the United States Have the Beast Research Universities? Incentives, Resources, and Virtuous Circles (Journal of Economic Perspectives, Vol. 35, No. 1. 185-206, 2021)

A következőkben a Journal of Economic Perspectives hasábjain 2021-ben publikált tanulmány leglényegesebb megállapításait igyekszem kiemelni és ismertetni. A szerzőpáros kutatásának kérdése az volt, hogy feltárják, vajon mi vezetett ahhoz, hogy míg az Amerika Egyesült Államokban a XIX. század végén még egyetlen egyetem sem tartozott a világ legjobbjai közé, addig ma a 100 legjobb egyetem közel fele ebben az országban található.

A „nagy átalakulás” – egy újabb szakasz jelei : The “Great Transformation” – The Sign Of The Next Phase

„A nagy átalakulás” (Polányi Károly) magyarázatot adott az Európa sorsát a 19. és a 20. század első felében meghatározó tényezőkre. Az átalakulás átrajzolta az egész Föld képét és a világ folyamatosan alkalmazkodott a változó feltételekhez. A technika fejlődése szinte zérusra csökkentette a tranzakciós költségeket és ez az információk, az áruk és az emberek áramlását hihetetlenül felgyorsította. A vállalatokon belül szerveződő értékláncok előbb a nemzetállamokon belül kialakuló lokális, majd regionális, végül globális ellátási láncokká szerveződtek. Ennek következtében világunk globális ökoszisztémává változott. Az ökoszisztémákra jellemző komplexitás és szoros csatolás következtében a Földet önszerveződő válságok [Perrow, 1984] fenyegetik. Az egész emberiség egy újabb „nagy átalakulást” kényszerül átélni. Mindez arra vezetett, hogy az országok, a vállalatok és az egyének életének feltételei alapvetően megváltoznak. “The Great Transformation” (Károly Polányi) gave an explanation to the crucial factors which fundamentally determined the fate of Europe in the 19th Century and in the first half of the 20th Century. Technological development reduced transaction costs almost to zero, and this helped the flow of information, commodities and people to speed up in an incredibly manner. Value chains within companies and corporations were also transformed, they were first reorganized as local supply chains within nation states, then as regional and finally global supply chains. As a result, our world has become a global ecosystem. Due to the complexity and strongly connected character of ecosystems, Earth is threatened crises of self-organization [Perrow, 1984]. The entire mankind is forced to face another “Great Transformation”. This article examines the essential change of the conditions of life of nations, corporations and individuals.