Összefoglaló. A cardialis troponinok biomarkerként való alkalmazása
az akut myocardialis infarctus diagnosztikájában nagy múltra tekint vissza, és
ez idő alatt jelentősen megváltoztak a cardialis troponinok diagnosztikai
jelentőségével kapcsolatos elképzelések. Ez pedig a szívtroponinok és
mindenekelőtt az érzékenység mérésére szolgáló laboratóriumi módszerek
fejlődésének köszönhető. A legelső laboratóriumi módszerek, amelyeket több mint
30 évvel ezelőtt fejlesztettek ki a cardialis troponinok vérszérumban való
kimutatására, még rendkívül alacsony érzékenységűek voltak, ezért csak 12–24
órával az akut myocardialis infarctus jelentkezése után tudták kimutatni a
diagnózis felállításában jelentőséggel bíró troponinszintet. Ezenkívül a
szívtroponin molekuláinak diagnosztikai reagensei nem specifikus módon
kölcsönhatásba léphetnek a vázizombeli troponin molekuláival, ami a vázizmok
betegségei és sérülései esetén a cardialis troponin koncentrációjának gyakori
hamis pozitív növekedéséhez vezetett. Ahogy a cardialis troponinok mérési
módszerei javultak, érzékenységük növekedésével (nagy érzékenységű cardialis
troponinok) új lehetőségek nyíltak meg az akut myocardialis infarctus korai
diagnózisának felállítására, és többek között modern diagnosztikai
algoritmusokat is kifejlesztettek: 0–1 órás, 0–2 órás, 0–3 órás. Ez a korai
diagnózis felállítását engedte meg azoknál a betegeknél, akiknek mellkasi
fájdalmaik voltak, s ezzel korábban dönthettek a páciens gyógyításának optimális
taktikájáról. Miután bevezetésre kerültek a cardialis troponin szintjének nagy
érzékenységű mérési módszerei, a cardialis troponin molekuláinak biológiájával
kapcsolatos elképzeléseink némileg megváltoztak, különösképpen, hogy innentől
kezdve már nem tekinthetők szigorúan intracelluláris molekuláknak, mivel minden
egészséges emberben kimutathatók, valamint nemi, életkori és cirkadián
tulajdonságokat is felfedeztek a cardialis troponin koncentrációiban, amelyek
ugyancsak szerepet játszhatnak az akut myocardialis infarctus diagnózisának
felállításában. Arról nem is beszélve, hogy a nagy érzékenységű cardialis
troponinok alkalmazási lehetőségei messze túlmutatnak az akut myocardialis
infarctus diagnózisán. A jelen cikk egy történeti és egy modern perspektívát
kíván bemutatni a cardialis troponinok legfontosabb analitikai jellemzőiről,
érintve az azok biológiájára vonatkozó új adatokat és felhasználásuk új
diagnosztikai lehetőségeit is. Orv Hetil. 2022; 163(1): 12–20.
Summary. Throughout a very long history of using cardiac troponins
in clinical practice as biomarkers of acute myocardial infarction, there have
been significant changes in ideas about their diagnostic value. Such a
circumstance is caused by the improvement of laboratory methods of cardiac
troponin determination and, first of all, sensitivity. Thus, the very first
laboratory methods designed to detect cardiac troponins in serum, developed over
30 years ago, had extremely low sensitivity, due to which they could detect
diagnostically significant levels of troponins only 12–24 hours after the
development of acute myocardial infarction. In addition, diagnostic antibodies
directed against cardiac troponin molecules could interact nonspecifically with
skeletal troponin molecules, leading to frequent false-positive increases in
cardiac troponin concentrations in skeletal muscle disease and injury. As the
methods of determining cardiac troponins improved, increasing their sensitivity
(high-sensitivity cardiac troponins), the prospects for early diagnosis of acute
myocardial infarction opened up, in particular, modern diagnostic algorithms:
0–1 hour, 0–2 hours, 0–3 hours. This allowed earlier diagnosis of patients who
came with chest pain, and earlier decision-making on the choice of optimal
tactics for the treatment of patients. With the introduction of high-sensitivity
cardiac troponin assays, our understanding of the biology of cardiac troponin
molecules has changed somewhat, in particular, they are no longer considered
strictly intracellular molecules, as they are now detectable in all healthy
individuals, and gender, age and circadian patterns in cardiac troponin
concentrations have been discovered, which may have an impact on the diagnosis
of acute myocardial infarction. Moreover, the possibilities of using highly
sensitive cardiac troponins go far beyond the diagnosis of acute myocardial
infarction. This article presents a view of the main analytical characteristics
from a historical and contemporary perspective, covering some new data on the
biology of cardiac troponins and new diagnostic possibilities for their use. Orv
Hetil. 2022; 163(1): 12–20.